Nehéz rossz sok rossz dolgot mondani a Nemzet Aranya 2. c. filmmel kapcsolatban, ugyanis Jerry Bruckheimer producer szemtelenül jól össze tudta azt gründolni. Alkotásunk tipikusan abba a kategóriába tartozik, ami keveset kockáztat és "tutira megy". (No risk - big output). Egy csomó pénzt hoz az alkotóknak (most 45 millió dollárnál jár), mert csupa tutkó színész nagyágyú játszik benne, nagy nézőrétegre épít, ahogy az I. rész sikerére és az azzal járó 100 millió dolláros bevételre is. Emellett a témája is hálás: újabban nagyon divatos a mindenféle világot-átszövő konspirációs, jól előadható dolgokat a filmvászonra vinni (pl. a Da Vinci kód, szabadkőművesek, templomos lovagok, meg lovaginák, meg egyebek), amelyet egyaránt kedvel gyerek, és hazafi, történelemtanár, meg kalandor, nők," csakúgyamozibabeülők", szóval nagyjából mindenki. Benjamin Franklin Gates (Nicolas Cage) ezúttal egy újabb amerikai rejtély nyomába ered. A küldetés ezúttal az egykori elnök, Abraham Lincoln meggyilkolásának körülményeihez vezet. Lincoln gyilkosa, John Wilkes Booth ugyanis naplót vezetett, melyből gyanús körülmények között 18 oldalnak nyoma veszett. Gates megpróbálja felderíteni a hiányzó lapok rejtekhelyét, s így talán fény derül az Egyesült Államok egyik legnagyszerűbb államférfijának titokzatos halálára. A kalandban Gates-et ezúttal is elkíséri Abigail (Diane Kruger) és Riley (Justin Bartha).
A karakterek egészen jók, ahogyan a színészek is - erről túl sok mindent nem lehet elmondani. Csupa nagyágyú van felsorakoztatva, nem is kevesen, akik bármilyen helyzetből kivágják magukat. Talán csak a Harvey Keitel vezette FBI nem annyira aktív, sőt, szinte semmilyen szerep nem jut nekik - ezt a szálat lehetett volna talán kicsit izgalmasabbá varázsolni. A film pörög, egyetlen pillanatig sem kell unatkoznunk, a zene is félelmetesen jól illeszkedik a cselekményekhez. Megfelelőek a dialógusok, vannak benne szellemes dumák, jó poénok, és persze kaland, konspiráció ezerrel, és szerelem is. Utóbbi több fronton is megnyilvánul. Kicsit furcsa ugyanakkor az egyik pillanatban itt vagyok a világban, a másikban ott "effektus". Nagyszerű dolognak tartom az amerikai történelem gyökereihez való visszakanyarodást, és az akkori kultúra bemutatását (hogy ez mennyire hiteles, vagy nem, arról most nem nyitnék vitát, mindenesetre vannak benne olyan tények, amelyek megcáfolhatatlanok). A sztori is elfogadhatóan jól összerakott, bár én megálltam volna a "titkok könyvének" taglalásánál, és nem irányítottam volna hőseinket Cibolába, a Kolumbusz előtti amerika aranyból készült városába. Ez már kicsit sok volt, én csak ennyit tettem volna bele a filmbe. Több olyan dolog is van a filmben, ami nagyon nevetséges és kb. 30 éve láthattunk ilyet a moziban (majd meg fogják látni), mindemellett örülök, hogy a céltalan, csihipuhi akciófilmek, összevisszakatyvasz, szörnyű vígjátékok mellett ilyen jellegű alkotások is születnek a mai filmművészetben. Tessék megnézni! Annak ellenére, hogy a film egyáltalán nem a kritikusok kedvence, sőt...
