Nem minden az, aminek látszik, viszont minden valami, amire hasonlít valami más. Ilyen összevisszasággal is lehetne indítani ennek a filmnek az elemzését, mert higgyék el, akkora böszme nagy, tvinpikszkreátor-David Linch-jellegű csavar van benne, hogy lazán alátámasztja ezt az állítást. A Kiadatás c. film nagyot bukott az USA-ban a 9 millió dolláros bevételével, és tette ezt azért, mert élesen bírálta a CIA-t és az amerikai külügyi gépezetet, ráadásul a Dél-Afrikai illetőségű Gavin Hood rendező által. Adott egy új CIA Policy, miszerint a "terroristagyanús" személyeket 3. világbéli, "baráti" országokban kell vallatni kojakszerű, rosszarcú pártfőtitkár kinézetű emberekkel, mert ott állítólag nem annyira "számítanak" az emberi jogok. A Policynak engedelmeskedve valahová Észak-Afrikába szállíttatják a CIA fő terrorellenes tisztjének (Meryl Streep) a parancsára az egyiptomi vegyészmérnököt (Omar Metwally), aki épp egy Dél-Afrikai konferenciáról tart hazafelé, az Egyesült Államokba. Az amerikaiak próbálják eltüntetni a nyomokat, csakhogy van egy kis bibi: egy terhes, amerikai feleség (Reese Witherspoon) +gyerekkel, és egy, a repülőn történt "fogyasztást" igazoló számla a feleség kezében, akinek ráadásul egy amerikai szenátor (Alan Arkin) titkára segít a nyomozásban (Peter Sarsgaard). A 3. országban indul a vegyész úr vallatása, ti. telefonhívásokat regisztráltak egy terrorista személy mobiljáról az ő mobiljára, amit a CIA kihelyezett embere (Gake Gyllenhaal) és a pártfőtitkár kinézetű országelnök végeznek. Adott még néhány fanatikus iszlámista legény, egy fő-főrobbantó (egyébként nagyon szimpatikus) fiatal kandidátus, aki pechjére a pártfőtitkár lányába szerelmes, a párfőtitkár családja, őrök, stb. stb. És indul a verseny az igazságért, egy ember szabadságáért, a családért, és az emberi jogokért. Hogy ki a rossz, ki a jó, ki az aki segít, és ki nem - mindenkinek szíve joga eldönteni magának.
A film egyébként hihető, mesteri alakításokkal, kiváló színészekkel. Egyszerűen nincs benne gyenge láncszem - mindenkinek tetszett az alakítása. A zene is jól illeszkedik, viszont a film csak hellyel-közzel pörög, inkább kúszik, mint tovatűnő napsugár az Atlasz-hegység tetején, aminél fogva nem fogunk meghalni legalább az adrenalinszintünk emelkedésétől. A film egyik hibája is ebből következik: majd kétórásra nyújtják, pedig egy felet bátran lespórolhattak volna belőle. A másik hiba pedig szerintem egy óriási csavar, ami teljesen fölösleges egy ilyen jellegű filmben. Egyáltalán nem számíthtunk rá, nem is értettem teljesen a célját. Bár ha az volt, hogy egy 12 Majom-szerű, vagy David Lynches keverést lássunk, akkor sikerült. Bár ezt kétlem. Ha ez a két dolog viszont klappolt volna, meg még egy-kettő logikai pontatlanságot is leszámítunk, akkor ez a film tökéletes lett volna. Így csak 20%-kal kevesebbet ér. Kár érte.
Értékelés: 80%
