HTML

Filmkritika

A filmkritika nem könnyű dolog. Lehet, hogy míg nekem tetszik egy film, másnak viszont nem. Az is előfordulhat, hogy ma tetszik nekem egy alkotás, de öt év múlva már nem fog. Mert más korú lettem, más körülmények közt élek, más a státuszom, és megváltoztak az értékek, amelyek fontosak a számomra. Lehet, hogy ma éhesen és boldogtalanul nézek meg egy filmet, holnap pedig jóllakottan és boldogan. Higgyék el, más írás jelenne meg ma, és más holnap. Meg más öt év múlva is. Arról már nem is beszélek, miféle ismérvek alapján kritizálja az ember a filmet? Hogyan tekintsünk egy filmre? Kultúrtörténeti alkotásként, azaz valamiféle művészet megnyilvánulásaként, a rendező/forgatókönyvíró önmegvalósításaként, vagy csak egyszerű termékként, ami pénzt hoz a konyhára? Jó esetben sok pénzt, és főleg az amerikaira? Talán mégis több egy film egy valag pénznél és erősen hathat a társadalmi, politikai, tudományos jelenségekre és folyamatokra, esetleg olyan tükörfélét tart eléjük? Vagy egy virtuális világot hoz létre, ahol kiélheti az ember a fantáziáját, például gyilkolhat, maszturbálhat, kínozhat, trágárkodhat kénye-kedve szerint a vásznon? Nehéz eldönteni. Ahogyan azt is, mennyit mondjon el a kritikus a filmről, és milyen célból. Ő már megnézte, és csak annyi, hogy véleményt alkot róla? Vagy gondoskodik arról, hogy azért mindent ne áruljon el, például a slusszpoén(oka)t és végkifejletet? Talán mások pont ennek hatására nézik meg a művet. Ki tudja. Mindenesetre Anton Ego belevág, és a következő ismérvek alapján próbál a filmekről véleményt alkotni. * sztori; * karakterek/színészek; * szövegek/nyelvezet/poénok; * összkép: például dinamikus, látványos, lebincselő, magával ragadó, unalmas, zene, hangok, stb. * mennyit hozott a "konyhára" Ezek összesség alapján a filmeket százalékosan lehet minősíteni: 100% - tökéletes 80% - jó 60% - közepes 40% - futottak még 20% - pocsék (Bárminemű hasonlóság a Cinema c. újsággal a véletlen műve!)

Friss topikok

Címkék

. (1) 1984 (1) 60 % (1) afganisztán (1) afrika (1) after wedding (1) agyő nagy ő (1) akciófilm (1) alan arkin (1) álarc (1) al kaida (1) anarchia (1) animációs film (1) anton ego (1) az ötödik elem (1) a 40 éves szűz (1) a kabalapasi (1) a másik én (1) a nagy testvér (1) a sötét lovag (1) balfaszság (1) bates (1) batman (1) beavatkozás (1) bee movie (1) ben stiller (1) bosszú (1) bourne (1) bourne trilógia (1) bourne ultimatum (1) brendan fraser (1) brit (1) bűn és bűnhődés (1) cápamese (1) carpenter (1) cate blanchett (1) cat city (1) chris tucker (1) clive owen (1) cris cooper (1) csillagok háborúja (1) csúcsformában 3 (1) csuja imre (1) dán film (1) david lynch (1) demi moore (1) diane krüger (1) dogma (1) dráma (2) dzihád (1) eddie murphy (1) ed harris (1) egyesült államok (1) egyiptom (1) eli roth (1) eryl streep (1) erzsébet (1) esküvő után (1) et (1) farrelly testvérek (1) fasz (1) faszvócentrikus világ (1) fbi (3) felkoppintva (1) film (1) filmkritika (15) forgatókönyv (1) geoffrey rush (1) george orwell (1) gerald butler (1) gesztesi károly (1) grabowsky (1) guasztustalan (1) gyilkosság (1) háború (2) halloween (1) heartbreak kid (1) heath ledger (1) hellboy (1) hilary swank (1) hinni akarok (1) hollywood mainstream (1) horror (3) hostel (1) hostel 2 (1) ii. fülöp (1) indul a bakterház (1) inland empire (1) iszlám (1) jackie chan (1) jake gyllenhaal (1) jakuza (1) james bond (1) jamie foxx (1) jancsó miklós (1) japán (1) jason bourne (1) jason statham (1) jennifer gardner (1) jerry bruckheimer (1) jessica alba (1) jet li (2) jodie foster (1) john hurt (1) john turteltaub (1) judd apatow (2) justin bartha (1) kaptár (1) kaptár 3 (1) kathy (1) katolicizmus (1) keitel harvey. (1) kéjgyilkosság (1) kém (1) kémhistória (1) kevin costner (1) kiadatás cia (1) királyság (1) klónok háborúja (1) knocked up (1) koltai róbert (1) konspiráció (1) kritika (1) kung fu panda (1) larry king (1) lars von trier (1) licence to kill (1) lions for lambs (1) macskafogó 2 (1) madagszkár (1) mads mikkelsen (1) malcolm mcdowell (1) mamma mia (1) martin weisz (1) matt damon (1) max von sydow (1) meet dave (1) megy a gőzös (1) meryl streep (1) mézengúz (1) michael palin (1) michelle monaghan (1) miért ciki a szex? (1) milla jovovich (1) motel (1) mr brooks (1) múmia (1) múmia a sárkánycsászár sírja (1) mutáns (1) natalie portman (1) nemzet aranya 2 (1) nicolas cage (1) nyüszítverobert ludlum (1) olajsejk (1) öngyilkos merénylők (1) p.s. i love you (1) pénisz (1) pina (1) pogány judit (1) protestáns (1) reese witherspoon (1) remake (1) resident evil (1) robert redford (1) roman polanski (1) shrek (1) sorozatgyilkosság (1) spy (1) steve carrell (1) superbad (1) szadista (1) szaúd arábia (1) százalék (1) szex és new york (1) sziklák szeme 2 (1) színész (1) színház (1) színházi előadás (1) tarantino (1) ternovszky béla (1) terroristák (1) terrorizmus (1) terrotista (1) the brave one (1) tökéletes tűrsadalom (1) tömegyilkos (1) tom cruis (1) totalitárius rendszer (1) tragédia (2) trancsírozós (1) trilógia (1) tunézia (1) twin peaks (1) ügynök (1) új európa (1) üresfejű (1) usa (2) v (1) vendetta (1) vérbosszú (1) vírus (1) wall e (1) war (1) wes craven (1) x akták (1) zombi (2) zombifilm (1) zsidó zsidós (1) Címkefelhő

Esküvő után - a legújabb dán csúcsfilm, talán az ÉV FILMJE??

2007.12.30. 23:49 Antal Egon

Az "Esküvő után" c. Susanne Bier által rendezett dogmaszerű alkotás talán Az ÉV FILMJE  díjra aspirál szerény mozikritikai tevékenységemben. Ritkán látni ilyen tökéletes alkotást. 2006-ban az Európai Filmakadémia legjobb "rendezői" és "férfi alakítás" jelölését tudhatta magáénak, míg 2007-ben Oscar díjra jelölték a legjobb idegennyelvű film kategóriában is.
Még az amerikai kritikusok is szuperlatívuszokban áradoztak róla. Csekkoltam, és valóban!
A sztori meglehetősen drámai. Jacob (Mads Mikkelsen) Indiában dolgozik önkéntes segítőként, tulajdonképen éhező gyermekeknek próbál segíteni. Amolyan"vezeklésféle" ez, amiért az elmúlt időben jó sokat kefélt össze-vissza, piált, meg drogozott. Egyszer csak   Koppenhágába rendeli őt egy dán üzletember (Rolf Lassgard), hogy jelentős summával támogassa az indiai projektet, amelyet véletlenszerűen választottak ki, mint a cégük imázsába illő egyik legjobb CSR projektet. Jacob 20 év után Dániába utazik, ahol az "üzlet" mellett belecsöppen üzletemberünk lányának az esküvőjébe is. Az esküvőn robban a bomba
(ha látták a "Festen" c. filmet, tudják miről beszélek!), ugyanis hamarosan kiderül, hogy a lány az ő lánya, az üzletember felesége pedig az ő ifjúkori szerelme, Helene (Sidse Babette Knudsen). Nagyon erős a konfliktus - nem is tudnánk egykönnyen feloldani, csak sodródunk az események óriási emocionális töltettel rendelkező viharán, erre a rendezőnő olyat csavar a történeten, amikor minden egy perc alatt "a helyére kerül". A zseniális húzást biztos vagyok benne, hogy az emberek 99%-ka nem fogja előre megjósolni. Nekem csak azért sikerült, mert megéreztem: Susanne Bier rejtett jelekkel próbált üzenni a filmen belül, amiket véletlenül nekem sikerült "fognom". Megéreztem, és kész. A sztori aztán helyrerázódik, de többet sajnos nem áll módomban elárulni.


Namármost: miért zseniális ez a film? Mindenekelőtt azért, mert óriási sikerrel ötvözi az emberi sorsábrázolást, a drámaiságot, az erős konfliktusokat, és a filmszerűséget. A színházi előadásmód ritkán szokott sikerülni a moziban, azonban itt mégis: a dánoknál viszont nagyon erős ez a vonal, ahogyan az 1995-ben, a nagy Lars von Trier mester által útjára indított "Dogma" irányzat is. A kameramozgás sokszor kézi, több a közeli kép, a félelem, vagy más emóciók az emberi SZEMEN keresztül történő ábrázolása, a pofonok csattannak, ahogyan igazi az asztalborigatás is, némi valódi részegséggel vegyítve. Aztán itt van a mesteri alakítások sora: mindenki mesterien teszi a dolgát, senki nem játssza túl magát. Az üzletember bárhol lehetne üzletember, a feleség bárhol lehetne feleség, főhősünk pedig olyan búvalbaszott, mintha a legeslegjobb Aki Kaurismäki filmből pattant volna ki. Elhiszem az alakításokat, ahogy a dán és indiai közeget is, magyarul mindent. A film nagyon közel van a valósághoz, ugyanakkor zseniáliasan meséli el a kitalált történetet is. A jelenetek gondosan megtervezettek: például megmutatnak egy szeretkezést, amivel sok mindent megmagyaráznak, és okot szolgáltatnak a film egyik legnagyobb dilemmájának a feloldásában. Többen viszont úgy vélnék, hogy a jelenet "öncélú", és pusztán a szexualitás miatt kellett. Hát nem, minden nanométernyi pontossággal meg van tervezve: a film összes, 120 perce. Irtó jó dolog, amikor a színekkel játszanak: főhősünk gyakran színes mezei virágokat lát maga előtt, aztán egyszer csak a virágok elfeketednek (így ábrázolja a rendező szerintem a lelkiállapotot és az idő műlását). Az emberi jellemfejlődések is jól ki vannak munkálva a filmben. Bravissimo! Végre egy, szinte a zsenialitás határait súroló mestermű. Nem találtam benne 1-2 apró bökkenőnél több hibát. Ajándék ez az év végén, nem is akármilyen.

Értékelés: 100%

Szólj hozzá!

Címkék: dráma filmkritika dogma tragédia lars von trier esküvő után dán film mads mikkelsen színházi előadás after wedding

A bejegyzés trackback címe:

https://filmkritika.blog.hu/api/trackback/id/tr68279628

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.