Csillagpor - brutális tündérmese felnőtteknek, trancsírozó és folyton ráncosodó Michelle Pfeifferrel és "langyi" Robert de Niroval
2007.10.14. 11:13 Antal Egon
A sztori nem rossz egyébként, tetszett. Építkezik a népmesékből, az angol mitológiából/történelemből/irodalomból is, de a fantasy filmek ma már "eléggé nehéz újat mondani/mutatni világába" is próbál beilleszkedni. Adott "Viharfok" királya (Peter o Toole), aki a halálához közeledvén magához gyűjti mind a 4 megmaradt fiát (3 fia már erőszakos halált halt, mert 7 volt neki, de van 1 lánya is, aki viszont eltűnt) és meghirdeti körükben a trón megszerzésének a lehetőségét. (A lány nem örökölheti a trónt). Szellemes dolog egyébként, hogy a meggyilkolt királyfiak is folyton jelen vannak a filmben: mégpedig szürke szellemképként, abban a kinézetben, ahogy a halál épp érte őket. A király kihajítja az ablakon a medalionját, mondván, aki megtalálja, azé lesz a trón. Persze jó messzire repül az ékszer, hulló csillag képét imitálva, és berobban egy kráterbe, ahol csinos nő lesz belőle. (Claire Danes). A csillagnéni ájultan fekszik a maga vájta kráterben, egyszer csak beleütközik egy fiatalember, Tristan (Charlie Cox), aki nem "Viharfokról" érkezett, hanem egy más világból, Angliából, egy Fal nevű településről. A két világot irtó hosszú Fal választ el egymástól, amelyen soha senkinek nem szabad átlépni, amit a mátrixugrásokat és egy karateninját is megszégyenítő ügyességű, majd nyolcvanéves öreg tata őriz. A Falat korábban viszont sikerült átlépnie Tristan édesapjának, aki belecsöppent Viharfok tündérvilágába és ha már ott van, gyorsan megkufircolt egy helyi nőt (persze Tristan jövendőbeli édesanyját), aki, mint a filmben hamarosan nem túl kiderül, nem más, mint az elveszett 8. testvér. Őt elszakíthatatlan ezüstláncon őrzi egy boszorkány, valamiért. No nem az az a boszorkány, aki a Lamia-féle tesvértrióba tartozik Michelle Pfeifferrel az élen, hanem egy negyedik boszorkány, egy gonosz nő, fekete mágiával foglalkozó kisiparos, mellékboszorkány, vagy mittudomén. Na innentől kezdve indulnak igazából az események: mindenhol remeg a levegő, konfliktus- és gyilkosságszag terjeng, a királyi testvérek szövetkeznek, a boszorkák ki akarják tépni és meg akarják enni a csillagnő szívét, hogy attól fiatalodjanak, és színre lép Robert de Niro is, aki főfoglalkozásban villám-befogó a felhőkben, mellékállásban pedig érzékeny langyika, aki szereti a stílust, eleganciát, és persze a női ruhákat. Meg persze a tangót és a kán kánt is. Anglia világa is bekapcsolódik a mesébe, hiszen Tristan pont azért lép át a tündérvilágba, hogy saját világában leledző csajának, a szép Victorianak (Siena Miller) megszerezze a hulló csillagot, mert az máshoz megy hozzá, ha nem így történik.
A karakterek és színészek szerintem mesterien vannak kitalálva. A színészóriások - De Niro, Pfeiffer, Peter o Toole - mellett feltűnnek még Rupert Everett, Ricky Gervais, Charlie Cox, Claire Danes, meg még sokan mások, ahogy Ian McKellen hangja is a nem szinkronizált verzióban. Mindenki ügyesen játszik, jól elkülöníthető, mind nevében, mind karakterében, mind tevékenységében. A kádermunka szerintem zseniális volt - szinte nem találtam rést ezen a pajzson. Bár azért de Niro kánkánra való seggriszálása azért egy kicsit erős volt.
A sztori jó, a zene hangos, a film magával ragadó, és néha bizony nagyon izgul az ember a moziban. Hatásosak, jól megírtak a szövegek, a fanyar humorról főleg Reviczky Gábor és Csuja Imre gondoskodik. Ami nekem nem annyira tetszett, az a sok erőszak, gyilkosság és trancsírozás: ha már meséről van szó, próbáljunk kicsit a gyerekekhez, fiatalabbakhoz is szólni. Őszintén, én néha azt hittem, hogy a Fűrész IV. részének az előzetesét látom magam előtt. Ami még nem tetszett, az néhány megmagyarázhatatlan dolog és jelent a filmben. Például amikor Claire Danest egy fához kötözi Tristan a saját érdekében, egyszer csak előkerül valahonnan az erdőből egy fehér ló, agyarral az orrán. De ki küldte, miért, és honnan? És miért kell azon elmenekülnie a csillagnőnek, ha néhány snitt múlva újból összefut majd Tristannal valahol másutt? És van még egy pár ilyen, de inkább nézzék meg Önök is a filmet! Érdemes, tényleg nem rossz. És van benne egy két nagyon pazar felvétel olyan tájképekről, amiről csak álmodhatunk, miközben hullócsillagot lesünk az égen a párunkkal eggyetemben.
Értékelés: 80%
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.